Illegális hulladéklerakás



Felvezetés

Egy jelentős környezetvédelmi probléma a hulladékok elhagyása, illegális lerakása. Miért is van ez? Nehéz megmondani. Talán a nevelésből adódó hiányosságokkal, a közönnyel magyarázható ez, hiszen szinte kivétel nélkül a települések rendelkeznek hulladékelszállítással, melyet a lakosok meg is fizetnek. Mégis sokan jelentős energiát fektetnek abba, hogy a termelt hulladékot ne a kapujuk elő tegyék ki hanem hordják szét a határban.

A probléma/megoldás

 

A múlt évben ötleteket véleményeket gyűjtöttünk a lakosság véleményéről, ezeket osztjuk meg az alábbiakban:

- Ha a polgármester fő feladata a székbe kapaszkodás (nem büntetem meg, mert nem választanak vissza), akkor nevezzen ki valaki mást, lehetőleg idegen személyt, aki nem kóma, sógor a fél településsel.
- Ez a személy nem kell ott helyben birokra keljen senkivel, elég, ha fényképpel, filmfelvétellel bizonyítja az illegális szemétlerakás tényét és elkövetőjének kilétét (látszódjon az arc, rendszám, stb). Ma már majdnem minden fényképezőgépen létezik teleobjektív, távolról, észrevétlenül is lehet fotózni, így nem áll fenn a lehetősége, hogy behasítják a fejét. A lényeg, hogy a felhatalmazott olyan személy legyen, aki tényleg a szívén viseli a környezete sorsát, és nem a munkaidő végét, vagy a kocsmát lesi. Ha az a kifogás, hogy ilyen személy nincs, akkor alkalmazhatnak épp a természetvédő egyesületek tagjainak köréből.
- Mivel itt törvénysértésről van szó, az ügyben eljárni, büntetni a rendőrség feladata, viszont a polgármester vagy a megbízott személy legyen köteles követni a végrehajtás folyamatát, mivel a helyi rendőr is sok esetben lekenyerezhető.
- Rendőrségi őrjárat időnkénti felbukkanása az ismert illegális lerakóhelyeken úgyszintén elbátortalaníthatja az elkövetőket.
- Példaértékű büntetések kiszabása a szabálysértőkre, és ezek megfelelő mediatizálása a helyi közösség körében.
Fokozott ellenőrzés a helyi kiskocsmák esetében. A legtöbb üres palack, kartondoboz és sörös doboz innen kerül ki, ők dobják a patakokba vagy az erdőszélre, a legtöbbször azzal az indokkal, hogy helyi szinten nincs megoldva a hulladékbegyűjtés, így nincs ahogy legálisan megszabaduljanak tőle. Tehát előbb megfelelő feltételeket biztosítani, utána kőkeményen ellenőrizni és büntetni, ha szükséges.
- Azokon a településeken, ahol nincs megfelelően megoldva a hulladékgyűjtés, az önkormányzatok haladéktalanul oldják meg ezt a problémát, mégpedig szelektív gyűjtés formájában ( egy-két testvértelepülés látogatás, kirándulás költségéből be lehet szerezni a szükséges konténereket, lehet pályázni, stb.). Ezen a ponton mi, civil szervezetek is tudunk lépni. Gondolok itt például azon önkormányzatok névsorának a nyilvánosságra hozatalára, amelyek nem tesznek eleget az ez irányú követelményeknek.
- A konténereket oly módon kell elhelyezni, hogy ne a patak partja legyen közelebb.
- Minden településen ismertek a megrögzött illegális hulladéklerakó helyek. Ahol a lehetőségek adottak (áramellátás), térmegfigyelő kamerákat kell elhelyezni. Ha nincs pénz standard rendszerre, megteszi az egyszerű webcam is, megfelelő esővédelemmel ellátva. (akár madáretetőnek is lehet álcázni)
- Az önkormányzatok hozzanak létre helyi begyűjtőközpontokat, és vonják be a tevékenységbe a szerényebb anyagi körülmények között élő személyeket. Minden ember tisztában van azzal, hogy az ócskavasért fizetnek, de a PET-ről, meg a többiről nem hallottak. Ezeknek az embereknek az a kilónkénti30-40 bani is pénz. A helyi begyűjtő központnál azonnal fizessék ki nekik a pénzt, amit majd visszakapnak a begyűjtő cégtől. Nem tudom hány helyi polgármester van tisztában azzal, hogy az elszállítás-feldolgozás lánc létezik Hargita megyében is, és működik.
- A megyei vízügy ötlete, mely szerint hálókat szerelnének az Oltra, hogy lehessen tudni melyik település mit "termel" dicséretes kezdeményezés, a probléma ott van, hogy tudomásunk szerint az az egy, amelyet a múltkori palackgátnál használtak, az is kölcsön volt kérve egy magánszemélytől. Az önkormányzatok pedig saját lejáratásukra nem fognak hálókat rakni. Ezek valószínűleg csak civil kezdeményezésként kerülhetnének oda, de határozottan jó arcpirító eszközök lennének.
- Nyomásgyakorlás a civil szervezetek részéről azon önkormányzatokra, amelyek nem megfelelően állnak hozzá a probléma megoldásához (hulladékgyűjtés hiánya a településen, feltelt és el nem szállított konténerek lefotózása és közzététele, a legszemetesebb települések éves "díjazása", stb.)


 

 

 

 

 

 

 

 

- Fokozottabb figyelem az út menti sáncok takarítására, a lakosság felszólítása.
- A meglevő szemétgödrök leföldelése.
- Patakok menti területek megtakarítása.
- Felhívás a lakosság számára, hogy a szemetelés büntetéssel jár.
- Egyesületünk gyerekekkel és programjainkkal mindenképp részt vállalunk közösen előre tervezett akciókban, tevékenységeken.
- Tudásunkat, tapasztalatunkat, telephel yünket bármikor  lehetőség szerint készek vagyunk közös ifjúsági és tudatos környezet barát és nevelő programokra felajánlani.
Teljes mértékben támogatunk, hogy közösen (a zöld ONG k) a települések vezetőit  találkozók szervezésére bírjuk, melyeken részt vennének "zöld" civil szervezetek, hulladék hasznosító cégek, hatóságok, helyi vezetők, tanárok, diákok, beleértve  lelkészt, papot (ahogy tetszik), köz birtokosokat, megértetve a nulla hulladék előnyeit és megvalósításának lehetőségeit. A gond úgy érzem az is hogy egy 4 éves mandátum kevés ezen típusú prioritások érvénybe ültetéséhez, ezért a téma emberei inkább iskola igazgatók,lelkes tanárok, lelkipásztorok, kik mandátuma ennél nagyobb időtartam.
- A média, a Hargita megyei zöld civil szervezetek közösen a, Környezetvédelmi Őrség és Ügynökség és Víz ügyes szokhatóságok félévente, évente  a Hargita Megye Tiszta Települése (nem csak egy) Címeket adományoznák az erre jogosult településeknek. A kiérdemelt címet a település helység táblája mellé,valamint a helyi iskolák, hivatalok tüntethetnék fel. Ugyan így a legrosszabb helyzetű településeket is mediatizálni kell. Ez talán lépésre késztetné a a lemaradt települések vezetőit, diákszövetségeket, tanárokat, passzív lakosait. A diákokat és tanáraikat nem nagy költséggel motiválni lehet.
- Az önkormányzatok gazdasági épületeibe gyűjthetnék a kisdiákok az otthonuk, szomszédok értékesíthető hulladékait (bár a nem szennyezett műanyagot és papírt) melyeket havonta, kéthavonta elszállítanának értékesítésre szak cégek. A gyerekek díjazására találnánk szponzorokat.
Havonta, kéthavonta folyóvizek mentén szerveznénk tisztogatásokat főleg az iskolák bevonásával. (Mutassunk példát a felnőtteknek felelősen viselkedni, jelszóval) Iskolákban "zöld csapatokat" kell szervezni, motiválni. Tapasztaltuk, hogy a diákok mindig készek a pozitívra, "csak" megfelelően kell megszólítani Őket.
- Lehetőség szerint le kell zárni sorompóval minden olyan területet, ahol gyakori az illegális hulladéklerakás, és nem zavarja a szokásos forgalmat (pl. folyón átvezető hidak mellett).
- Felszíni hálok szerelése a települést közigazgatási területét elhagyó folyóra.
- Hulladékkommandók működtetése, vegyes részvétel (környezetőrség, civilek, önkormányzatok, rendőrség képviselői).
- Havonta nagyszabású településtakarítást végeztetni szakcégekkel és a munkálatok értékét leosztani a lakosokra arányosan.
- Két hónap ismeretterjesztő kampány után betartani szigorúan a büntetéseket, ezek számonkérésével valószínűleg meg fognak változni a berögzült szokások.


 

 

 

 

 

 

 

 
 


Hozzászólások (1)


- zaroz - 2011-02-28 22-37
nagyon bosszant


<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |