A probléma

Nem könnyű természetvédelmi területnek lenni manapság. Helyi természetvédelmi területeknek a legrosszabb a helyzetük, hiszen semmilyen törvénykezés nem vonatkozik rájuk, védetté nyilvánításukat követően a megbízott gondnokokon múlik, hogy mi lesz ott. De vegyünk egy ismertebb, komolyabb példát a kategória szemléltetése érdekében a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Parkot.

A 2000-ben létrejött nemzeti park 78%-a fokozottan védett terület és 22 védett terület. A területhez kötődően az elmúlt időszakban több nem túl pozitívnek mondható elképzelés ütte fel a fejét, ezek közül szeretnénk egyet részletesebben bemutatni:

A tavalyi év során a Neamti megyei önkormányzat önkényes módon turisztikai pannót és padokat, asztalokat betonoztatott a földbe a nemzeti park területén, a park engedélye nélkül. Az ez kapcsán 2009 augusztus 18-án megfogalmazott Zöld Erdély és Zöld SzékelyFöld Egyesületek közös állásfoglalását idézzük:

Betonország Nemzeti Parkja

Az elmúlt időszakban egyre többet lehet hallani a Hargita és Neamț megyék közti határvitáról, mely nemrég önkényes betonozásba, határkijelölésbe torkolt. Nekünk mint környezetvédelmi civil szervezeteknek nem tisztünk megállapítani, hogy hol húzódik a valós határ, sokkal inkább az ezzel járó környezetterhelő tevékenységekre kívánjuk felhívni a figyelmet.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy Romániában már a Nemzeti Parkok sem élveznek védettséget, magánszemélyek, önkormányzatok engedély nélkül, kényük-kedvük szerint építenek, betonoznak az országos védettséget élvező területen. A Nemzeti Park vezetőjének elmondása szerint sajnos az ilyen jellegű „tett” már megszokottnak mondható, ennél nagyobb gondok is adódnak, szinte mindennaposak a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park területén. 2008-as év közepétől a Környezetvédelmi Minisztérium asztalán engedélyezésre vár a Nemzeti Park kezelési terve, csak ennek jóváhagyása esetében lehet valóban változásokra számítani. Megoldásokra van szükség, az áthaladó autós forgalom korlátozására, letiltására, parkoló-, pihenőhelyek (engedélyezett!!!) kialakítására, a kereskedelmi egységek többségének kitiltására stb. Mindez azért, hogy amiért létrejött a Nemzeti park, az meg is maradjon, s ne váljon áldozattá a gyors pénzkeresés, nemtörődömség oltárán. 

A kialakult helyzet mielőbbi orvoslása érdekében a Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesületek beadvánnyal fordulnak a Hargita és Neamț megye Környezetőrségéhez, valamint a rendőrséghez, melyben kérik, hogy hatáskörük függvényében mihamarabb tegyék meg a megfelelő lépéseket.

A nemzeti erdőalapot képező erdős területek részleges vagy teljes, jogtalan elfoglalása bűncselekménynek számít, és 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetés róható ki az elkövetőre (Erdészeti kód szerint), valamint az 57/2007-es Sürgősségi Kormányrendelet 52-es cikkelyének (1)-es bekezdése szerint 3 hónaptól egy évig tartó börtönbüntetéssel vagy 30 000 – 60 000 lejes pénzbírsággal büntethetőek a következő tettek:

a) a természetvédelmi területek végleges vagy ideiglenes kivétele a mezőgazdasági vagy erdészeti rendeltetéséből, azok kivételével, melyek a fenntartható fejlődési övezetben találhatóak, más célból mint a 27-es cikkely (1)-es bekezdésében  megfogalmazottak;

b) a természetvédelmi területek végleges vagy ideiglenes kivétele a mezőgazdasági vagy erdészeti rendeltetéséből a terület adminisztrátorának vagy gondnokának a beleegyezése nélkül, amely a 27-es cikkely (2)-es bekezdése szerint történt;

Zöld SzékelyFöld Egyesület – Csonta László, elnök

Zöld Erdély Egyesület – Kovács Zoltán Csongor, elnök