A terület leírása

A geológiai rezervátum, Székelykeresztúrtól 1 km-re nyugata található település, Fiatfalva szomszédságában található. A település az iszapvulkánokon kívül más látnivalókkal is büszkélkedik, ilyen az Ugron kastély és a kastély hátsókertjében található platánfák, amelyek köztudottan hő és fényigényes fák. Hargita megyében nagyon kevés helyen találhatóak meg, ezért számítanak különlegességnek.

Az iszapvulkánok a településtől délnyugatra, Cserehát-domb oldalában, a Sukoró völgyben találhatók, a környékbeli lakosság e helyet Fehérszéknek nevezi. A név onnan ered, hogy szárazság idején az iszapfolyásokban kicsapódik a só, fehér színbe öltöztetve a terület.

Kézdivásárhelyi geológus Dr. Bányai János a múlt század elején Udvarhelyszéken több helyen megfigyelt iszapvulkánokat, a Fehér Nyikó mentén, Udvarhely környékén és a Kis-Homoród mentén. Újabb felmérések szerint iszapvulkánok, fortyogók találhatók Székelykeresztúron, Kissolymoson, Erdőszentgyörgyön, Korondon, Kobátfalván, Székelyszentmihályon, Rugonfalván, Kisgalambfalván és Szejkefürdőn, de alaktanilag legjobban a fehérszéki iszapvulkánok maradtak fönn. Ezért geológiai rezervátummá nyilvánították a területet, amelynek kiterjedése 1 ha.

A fehérszéki iszapvulkánok nevük és formájuk ellenére nem vulkánosság vagy vulkáni utóműködés következtében jöttek létre.

A hideg iszapvulkánok kategóriájába tartoznak, amelyek földgáz jelenlétében jönnek létre, többnyire laza talajú agyagos területeken, ahol a szerves anyagok bomlása során sok szénhidrogén, kén-hidrogén, szén-dioxid és metán keletkezik. A gázok mindaddig a felszín alatt gyűlnek össze, amíg feszítőerejük le nem győzi a rájuk nehezedő iszap és agyagrétegek nyomását. Ekkor lassú szivárgásszerűen vagy robbanás kíséretében a felszínre tör, magával sodorva és összekeverve talajvizet, agyagot, iszapot és gyakran szilárd kőzettörmeléket is.

1913 őszén a lefojtott földgáz robbanás kíséretében utat tört magának a felszínre, így alakítva ki a fehérszéki iszapvulkánok mai formáját.

Napjainkban három iszapvulkán található a területen. Az északi fekvésű iszapvulkán egy 6 méteres átmérőjű, kb. 2,5 méter magas, több apró kráterrel rendelkező lapos kúp. Az ovális alakú, keleti fekvésű iszapvulkán a legnagyobb, 22 méter hosszú, 10 méter széles, hatalmas méretű kráterrel, amelyben sáros tócsa alakult ki. A harmadik majdnem tökéletes kúp formájú, 4-4,5 m átmérőjű, 3 m magas. begyepesedett, aktivitásra utaló jeleket nem mutat.

A feltörő iszapos víz enyhén sós, ennek megfelelően a környéket is részben sótűrő vegetáció borítja, amelynek jellemző képviselője a mocsári kígyófű (Triglochin palustris), részben pedig lápi növényzet rókasás (Carex vulpina), mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), kötő káka (Schoenoplectus tabernaemontani), nád (Phragmites communis), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), deres szittyó (Juncus inflexus).

Az iszapfolyásokat gyakran látogatják az őzek (Capreolus capreolus), gímszarvasok (Cervus elaphus) és a vaddisznók (Sus scrofa), sótartalmuk miatt és dagonyázás céljából.

Az iszapvulkánoktól 4 km-re délre húzódik a nagykiterjedésű Segesvár - Nagyküküllő Élőhelyvédelmi Natura 2000 terület (ROSCI0227).

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Szentes Lajos, Demeter László