A terület leírása

Gernyeszeg Marosvásárhelytől 15 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik. A község nevezetessége a Teleki kastély és az azt körülvevő kastélykert.

Gernyeszegi várkastélyt 1462-65 között építtette Erdélyi István erdélyi alvajda, Mátyás király 1478-ban oklevelében királyi várként (Castrum Nostrum) említi. 1675-ben Apaffi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihálynak ajándékozta. Ettől kezdve a kastély megszakítás nélkül a Teleki család tulajdona. A várkastélyt Teleki Mihály 1686 – 1687-ben kibővíti, tornyokat építet hozzá, és a várat megerősítteti. A várkastély a XVIII. század végére lakhatatlanná válik, 1771-ben elkezdik a kastély átépítését barokk stílusban. A kastély terveit Mayerhoffer András készítette, gróf Teleki József kérésére, így alaktanilag a Pest környéki ún. Grassalkovich-stílusú együttesekhez kapcsolódik. A lassan folyó építkezés 1792 táján fejeződött be. Az épület alaprajza U alakú, egyemeletes, középső része kupolaszerűen kiemelkedik. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája van és 365 ablaka.

1792-ben a kastélykertet is újratervezték, amely francia stílusban készült.

A franciakertet ifj. Teleki József gróf alakíttatta át angol stílusú parkká a múlt század elején. Az angolparkok ellentétben a franciakertekkel kerülik a geometriai kompozíciókat, az egyenes vonalvezetést. Minden szabálytalanság ellenére néhány kötelező szabályt követnek, például kötelezően hiányzanak a fő és melléktengelyek, amelyek a parkot szektorokra bontják.

Ez a kerttípus többnyire mellőz minden formalitást és aranyszabályt. Az alábbi elemeket használja: véletlenszerűen elrendezett fák és bokrok között vezető kanyargós sétaút, váratlanul felbukkanó erdei virágszőnyegek, rétek, dombok, fasorok és nyíratlan fű, nádassal, íriszekkel körülvett lápok, tavacskák, hidak, lugasok. A franciapark építői elvetették a mesterséges zuhatagok, csatornák, lépcsős csobogók építését, ellenben szinte kötelező jelleggel minden valamirevaló parkban szabálytalan partvonalú, természetesnek tűnő tavat hoztak létre.

Érdekességképp megemlíthető a parkban található több száz éves ginkófa vagy páfrányfenyő (Ginkgo biloba). E faj élő kövületnek számít, nincsenek közeli rokonai, a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja, Kelet Kínában, valószínűleg szerzetesek által szaporított példányai maradtak fenn, nem ismert bizonyítottan természetes állomány,. Nagyon ősi növényfaj, közeli rokonai, melyeknek a levele hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez, mintegy 270 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókorban éltek.

Szentes Lajos, Demeter László