Hargitaliget

Megközelíthetőség

Csíkszeredából indulva Székelyudvarhely irányába, 20 kilométer megtétele után elérkezünk a Kirulyfürdői eltérőhöz, a főútról egy mellékút tér le balra. Ezt követjük. Az erdő között haladva 1,6 kilométer után a patak felett egy palló nyúlik át egy tisztásra, itt hátrahagyjuk az autót. Áthaladva a pallón, a patak melett haladó úton felfele haladva pár perc múlva elérkezünk a természetvédelmi területet hirdető táblához.

Útvonal térképe Csíkszeredából a Hargitaligethez.

A terület leírása

A dagadóláp mint ahogy a neve is utal rá, a Csíkszeredatól nyugatra a Hargita hegységben található, Kiruly fürdőtől északkeletre, a kitnő ásványvizéről ismert Festőforrás szomszédságában terül el.

A láp keletkezése a vulkáni kőzetek vízzáró tulajdonságának köszönhető, mely során a mélyedésekben, volt kráterekben összegyűlt eső, forrásvíz miatt a talaj oxigén hiányossá válik. Oxigén hiány miatt a lebomló folyamatok lelassulnak, a szerves anyagok felhalmozódnak, a felszín savanyúvá válik, a baktérium flóra átalakul. E folyamat eredményeként alakulnak ki a dagadólápok. Nevüket arról kapták, hogy a feltételekhez kiválóan alkalmazkodott tőzegmoha telepeinek növekedése során a láp felszíne domborúvá válik.

E lápok általában kis területen fekszenek, területük néhány hektár de akadnak több 100 hektár kiterjedésű tőzeglápok is, ezek régi krátertavak feltöltődésével és tőzegesedésével alakultak ki.

A Hargita liget dagadóláp területe közel 1,5 ha, amely 1980 óta nemzeti szintű védettséget élvez mint botanikai jelentőségű rezervátum.

A hűvös, páradús mikroklíma sajátos növénytársulás fennmaradását tette lehetővé. Olyan növényfajok maradtak fenn ebben a környezetben, amelyek csak a hasonló lápokban és az észak európai területeken fordulnak elő, ezeket a növényeket reliktumoknak vagy maradványfajoknak nevezzük, melyek a jégkorszakból maradtak vissza. A különleges növényzet, különleges rovar és lepkevilágot von maga után, ezért oly kedvelt a láp területe a természetbúvárok, rovarászok és más szakemberek számára.

A lápot felfedező Bányai János erdélyi geológus itt találta meg a kőtörőfüvek egyik ritka lápi képviselőjét, a mocsári kőtörőfűt (Saxifraga hirculus). Boros Ádám, a kiváló növénytudós és mohaszakértő egy szubarktikus-glaciális elterjedésű lombosmoha fajt talált itt, a Paludella squarossa-t, amely a Kárpát medencében nagyon ritka. A Hargitán is csak itt található meg. Dolgozott itt Nyárády Erasmus Gyula is, így 1943-ban Soó Rezső A Székelyföld flórája című monográfiájában már részletesen tárgyalja növényzetét. A láp mindig mozaikos, gazdagon növi be a sások népes családja. Foltról foltra más faj válik uralkodóvá.

Gyakori a töviskés sás (Carex echinata), a csőrös sás (Carex rostrata), máshol a szürkés sás (Carex canescens). A fekete sás (Carex fusca), virágainak fekete murvaleveleiről kapta a nevét. A sások tövében gazdag mohaszőnyeg található. A lombos mohák mellett vastag réteget képeznek a tőzegmohák. Párnái sajátosan nemcsak kiterjedésben, hanem mélységben is növekszenek a moha emeletesen gyarapodik, míg az alsó részek elhalnak, vastag tőzeg réteget képezve, a felső rétegek tovább nőnek.

A tőzegmoha párnáiban föllelhető a sárgavirágú vérontó pimpó (Potentilla erecta), kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), vidrafű (Menyanthes trifoliata), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), foltos kosbor (Dactylorhiza maculata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), fehér májvirág (Parnassia palustris), ördögharapta fű (Succisa pratensis), fecsketárnicsok (Gentiana asclepiadea). Az erdőt alkotó luc és bükk mellet előfordul a közönséges nyír (Betula pendula), szöszös nyír (Betula pubescens), hamvas éger (Alnus incana), hamvas fűz (Salix cinerea), babérlevelű fűz (Salix pentandra), lápi nyír (Betula humilis).

A láp rejtőző növényritkaságai ellenére sem kap a helybéliektől kellő figyelmet. Gyakran látni birkalegeltetés nyomait is benne. Az állatok taposása a láp törékeny egyensúlyát veszélyezteti, hiszen a tőzeg felszíni tulajdonságait megváltoztatja, ami a speciálisan alkalmazkodott növényfajok mozaikjának megváltozását, a zavarást nehezen tűrő növényfajok gyors eltűnését vonja maga után. A Festő mocsár reliktumokban gazdag flórája a Kárpátok növényvilágának egyik érdekes színfoltja, sokféleségének, szépségének megőrzése mindannyiunk feladata.