A terület leírása

Homoródszentpáli madárpihenő Székelyudvarhelytől kb. 16 km-re, a Nagy-Homoród völgyében található. Az eredetileg nádas, sós-mocsaras terület sajátos vízzáró talajrétegének köszönhetően ma már madárvédelmi rezervátum, mesterséges halastóvá alakított tórendszer. Emellett a szomszédságában található Homoródszentpál és térsége történelmi szempontból is nagyon érdekes.

A kb. 200 hektár nagyságú terület elsősorban madaraknak, számos halfajnak és emlősnek biztosít élőhelyet.

1982 és 1984 között alakították át a területet halastórendszerré. Az 5 nagyobb és néhány kisebb tóból álló rendszerben több őshonos és betelepített halfaj él: ponty (Cyprinus carpio), kárász (Carassius carassius), amur (Mylopharyngodon  piceus), csuka (Esox lucius), süllő (Stizostedion lucioperca), harcsa (Silurus glanis).

A területen az 1940-es évek óta vannak madártani adatok, összesen több mint 240 fajt figyeltek meg, amelyek közül számos vonuló és 63 fészkelő fajt tartanak számon. Jellemző ritka fajok a halászsas (Pandion haliaetus), vörös gém (Ardea purpurea), fekete gólya (Ciconia nigra), jégmadár (Alcedo atthis), gyurgyalag (Merops apiaster). Homoródszentpál a vidék legnagyobb gólyás települése, több mint 20 pár fehér gólya (Ciconia ciconia) költ itt.

A kétéltűek közül megemlíthető a gyepi béka (Rana temporaria), erdei béka (Rana dalmatina), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), sárgahasú unka (Bombina variegata), levelibéka (Hyla arborea), kecske és tavibéka (Rana esculenta). A hüllők legjellemzőbb képviselői a területen a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a vízisikló (Natrix natrix). Változatos élőhelyének köszönhetően megfelelő feltételeket biztosít a pézsmapocok (Ondathra zibethicus), a menyét (Mustela nivalis) vagy a vidra (Lutra lutra) számára.

A terület ritka növényfajokkal is büszkélkedik. Ilyen a sóvirág (Limonium gmelini), bánsági sáfrány (Crocus banaticus), sziksófű (Salicornia herbacea) fekete kökörcsin (Pulsatilla nigra), sziki őszirózsa (Aster tripolium).

A terület természeti kincseit a térség sajátos történelmi háttere is gazdagítja, ugyanis Homoródszentmárton határában találhatóak a római korból ránkmaradt sóbánya romjai, valamint egy  XII. századi eredetű várának maradványai, amely a középkori magyar határvédelemi rendszer része volt. Homoródszentpálon római castrum volt, a sóbányászattal összefüggésben.

A Homoródszentpáli Halastavak a Homoródmenti Madárvédelmi Natura 2000 terület része (ROSPA0027).

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Kocsis László, Demeter László