Marosvécsi arborétum



Megközelíthetőség

A marosvécsi arborétum kakukktojás ebben a hét csodákat kereső lajstromban. Habár kívül esik az általunk vizsgált területen, határesetként, egyediségeként még belefoglaltuk vizsgált területek közé. Maroshévíz és Szászrégen közötti műúton található Marosvécs, Szárégentől 10 km-re északra. Maroshévíz felőlről érkezve a településre beérve jobbra az első utcába betérünk és egy meredek kaptatót követően megérkezünk a vár kapujához. Az arborétum a kastélykertben található, igaz mivel fogyatékos személyekkel foglalkoznak itt, nem a legegyszerűbb a látogatás, de kérésre beengedik a látogatókat.

Útvonal térképe Marosvásárhelyről a marosvécsi arborétumhoz.

 

A terület leírása

 

Marosvécs Szászrégentől 10 km-re északkeletre a Maros jobb partján, a Kelemen- és a Görgényi-havasok találkozásánál fekszik.

E terület már a római időkben lakott volt, római vár állott a dombtetőn és illír csapatok állomásoztak itt, ezt igazolja a megtalált bélyeges téglák feliratai is.

A település északkeleti kijáratánál levő dombtetőre épült a XIII. század első évtizedeiben egy újabb királyi fennhatóság alatt álló erődítmény, amelyet feltehetőleg a római erődítmény köveiből húztak föl. Ezt az erődítményt az 1241-1242 tatár betörés idején lerombolták. A ma is álló várkastélyt a XV. század közepén, a losonci Dezsőfi nemesi család építette a lerombolt erődítmény mellé. Korabeli források szerint 1537-től jelentősebb építkezéseket végeztek a nemesi szállásnak helyet adó épületen. 1555–ben fejezték be a reneszánsz stílusban átépített várkastélyt. A várkastély tulajdonosai eleinte gyakran változtak, végül 1648 november 28.-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, a vécsi várat öt faluval Kemény Jánosnak, a későbbi erdélyi fejedelemnek adományozta. Ettől kezdve Marosvécs az elkövetkező három évszázadban a Kemény család tulajdona. A várkastély utolsó nagyobb átalakítása a XIX. század végén történt, Kemény János utasítására. Ekkor építették újjá az északi sarokbástyát is, Möller István tervei alapján.

A II. világháború után a várkastélyt államosították, értelmi fogyatékos gyerekek otthonává alakították át.

 

 


 

 

 

A kastély mögötti park az évszázadok során folyamatosan változott, volt veteményeskert, méhes kert, virágoskert, sáfrányos, somos kert és végül arborétum. Az arborétum egyfajta botanikus kert, amiben főleg fákat és cserjéket mutatnak be. Ezt jelzi az évszázados fatörzsekre kifüggesztett latin megnevezés is. A több száz éves fákat állítólag még II. Rákóczi György ültette.

Az arborétumban fenséges kocsányos tölgyek (Quercus robur) és vörös tölgyek (Quercus borealis) terpeszkedő koronáját csodálva, hatalmába kerít a történelem, különös érzés lesz úrra rajtunk mintha mi is részesei lennénk az itt történt eseményeknek. Csodálatos juharlevelű platánfák (Platanus acerifolia) törnek a magasba, fehér kérgével a göcsörtös nyírfák (Betula verrucosa) is magukra terelik a figyelmet, Magas kőrisek (Fraxinus excelsior) és lucfenyők (Picea abies) nyúlnak az ég fele, erdei fenyő (Pinus sylvestris) próbál szabadulni a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) szorításából.

E csodás parkban van a Kemény család sírhelye. Itt helyezték örök nyugalomra gróf Kemény Jánost, feleségét Auguszta Patont, és lányukat Kemény Klió operaénekesnőt.

Szentes Lajos, Demeter László

 
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Térkép
 

 




 
 
 
 
 


Hozzászólások (1)


- bella - 2011-03-01 02-20
lehetetlenül kevésnek tartom a leírást a kastélyról, igaz bár én tájékozottabb vagyok a kastélykert történetében, de a szűk leírás ellenére is hiányzik néhány fontos dolog amit még illett volna említeni


<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |