Perkő

Megközelíthetőség

Kézdivásárhelytől északra az első települést, Kézdiszentléleket kell megkeresnünk. A központban jobbra térünk, majd a templom előtt balra, és felkapaszkodunk a hegyoldalon. Egy méretes székely kapu keresztezi utunkat, és habár járható út vezet ki a hegyre, érdemes itt leparkolni, és a maradék 20-25 percet gyalog megtenni.

Útvonal térképe Csíkszeredából a Perkőhöz.

A terület leírása

A Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, a Csíki-havasok és az Úz-folyó völgye, a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, illetve a Háromszéki-medence határolja a Répát-hegység legdélebbi nyúlványát. Ez a 719 m tengerszint feletti magasságú Perkő vagy Perkő-tető, amely 130 m magasan emelkedik Kézdiszentlélek fölé.

A kopár tetőről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, a Háromszéki-medencére és az azt körülvevő hegységekre.

A Perkő többnyire úgynevezett tarkői típusú homokkőből és agyagpalából épül föl, amelyet évszázadok óta épületkőnek, emlékműveknek és sírköveknek fejtettek könnyű faraghatósága miatt.

A hagyomány szerint Kézdiszék népe peres ügyeiben a tetőn mondtak ítéletet, innen ered a Perkő vagy Perkő-tető elnevezés.

A IX. században Perkőn erős királyi vár állott, amelyet az 1241-ben beözönlő tatárok teljesen leromboltak. 1251-ben IV. Béla király a vár újjáépítését rendelte el, őrséggel és várnaggyal látta el. A XVI. században a török betörések idején a szultán csapatai rombolták le újra. Ennek helyén épült Perkőn a Szent Antal-kápolna, melyet Mikes Antal emeltetett, és amely elpusztult. A ma látható kápolnát a Kálnoky család építtette 1736-ban Szent István király tiszteletére.

Minden év augusztus 20-án tartják a helyiek a Szent István-napi búcsút Perkőn. Ez a Csíksomlyói búcsú mellett a legnagyobb vallásos ünnep a háromszéki, kászoni katolikusság életében.

Itt található az úgynevezett Dinnyéskő, amelyhez legenda fűződik:

A furcsa kinézetű sziklacsoport helyén egy öregasszony házikója állt. Az öregasszonyt Boldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták. Az asszony a szövőszéke mellett munkája közben rá sem hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra. Istentelen teremtés ez az asszony! - zúgta a szomszédság. Közben fekete fellegek gyűltek az égboltra, hatalmas zivatar tört ki, és egy hirtelen lecsapó villám felperzselte a káromló asszony házát. A tűzben ő is odaveszett. Percek alatt bejárta a hír a falu házait, hogy milyen nagy csodát művelt az Úr. A házikó helyén egy kőcsoport állott., melyben jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik.

A Perkő lábánál láthatóak a Tarnócsy-Mikes kastély romjai, melynek történetét Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című könyvében örökítette meg.

A Perkő lejtőit többnyire ültetett erdei fenyves (Pinus sylvestris) borítják, ezért növényzete szegényes: főleg közönséges boróka (Juniperus communis), vadrózsa (Rosa canina) és erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) alkotja.

A tető kopár legeltetett terület, amelyen ritka sztyeppi növényfajok is élnek, például az uráli fejvirág (Cephalaria uralensis), amely csak három területen ismert a Székelyföldön