Perkő



Megközelíthetőség

Kézdivásárhelytől északra az első települést, Kézdiszentléleket kell megkeresnünk. A központban jobbra térünk, majd a templom előtt balra, és felkapaszkodunk a hegyoldalon. Egy méretes székely kapu keresztezi utunkat, és habár járható út vezet ki a hegyre, érdemes itt leparkolni, és a maradék 20-25 percet gyalog megtenni.

Útvonal térképe Csíkszeredából a Perkőhöz.

A terület leírása

 

 

 

A Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, a Csíki-havasok és az Úz-folyó völgye, a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, illetve a Háromszéki-medence határolja a Répát-hegység legdélebbi nyúlványát. Ez a 719 m tengerszint feletti magasságú Perkő vagy Perkő-tető, amely 130 m magasan emelkedik Kézdiszentlélek fölé.

A kopár tetőről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, a Háromszéki-medencére és az azt körülvevő hegységekre.

A Perkő többnyire úgynevezett tarkői típusú homokkőből és agyagpalából épül föl, amelyet évszázadok óta épületkőnek, emlékműveknek és sírköveknek fejtettek könnyű faraghatósága miatt.

A hagyomány szerint Kézdiszék népe peres ügyeiben a tetőn mondtak ítéletet, innen ered a Perkő vagy Perkő-tető elnevezés.

A IX. században Perkőn erős királyi vár állott, amelyet az 1241-ben beözönlő tatárok teljesen leromboltak. 1251-ben IV. Béla király a vár újjáépítését rendelte el, őrséggel és várnaggyal látta el. A XVI. században a török betörések idején a szultán csapatai rombolták le újra. Ennek helyén épült Perkőn a Szent Antal-kápolna, melyet Mikes Antal emeltetett, és amely elpusztult. A ma látható kápolnát a Kálnoky család építtette 1736-ban Szent István király tiszteletére.

Minden év augusztus 20-án tartják a helyiek a Szent István-napi búcsút Perkőn. Ez a Csíksomlyói búcsú mellett a legnagyobb vallásos ünnep a háromszéki, kászoni katolikusság életében.


 

 

 

 

 

 

 

Itt található az úgynevezett Dinnyéskő, amelyhez legenda fűződik:

A furcsa kinézetű sziklacsoport helyén egy öregasszony házikója állt. Az öregasszonyt Boldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták. Az asszony a szövőszéke mellett munkája közben rá sem hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra. Istentelen teremtés ez az asszony! - zúgta a szomszédság. Közben fekete fellegek gyűltek az égboltra, hatalmas zivatar tört ki, és egy hirtelen lecsapó villám felperzselte a káromló asszony házát. A tűzben ő is odaveszett. Percek alatt bejárta a hír a falu házait, hogy milyen nagy csodát művelt az Úr. A házikó helyén egy kőcsoport állott., melyben jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik.

A Perkő lábánál láthatóak a Tarnócsy-Mikes kastély romjai, melynek történetét Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című könyvében örökítette meg.

A Perkő lejtőit többnyire ültetett erdei fenyves (Pinus sylvestris) borítják, ezért növényzete szegényes: főleg közönséges boróka (Juniperus communis), vadrózsa (Rosa canina) és erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) alkotja.

A tető kopár legeltetett terület, amelyen ritka sztyeppi növényfajok is élnek, például az uráli fejvirág (Cephalaria uralensis), amely csak három területen ismert a Székelyföldön

Szentes Lajos, Demeter László

 

Irodalom: Jakab G., Csergő A.-M., Ambrus L. 2007. Adatok a Székelyföld flórájának ismeretéhez I. Flora Pannonica 5: 135-165.

 
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Útvonal térképe Csíkszeredából a Perkőhöz
 

 





 
 
 
 
 


Hozzászólások (7)


- Bartó Kinga - 2010-07-27 23-16
A Csiksomlyói zarándok hely mellet, a Perkő legyen a második legnagyon bucsújáró hely Kézdivásárhely mellett.
Oldalak:      [ Első ] [ Előző ]   1   [ 2 ] [ Kövektező ] [ Utolsó ]


<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |