Terület leírása
A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye liget a Székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatók a száz évesre becsült szelídgesztenyefák.
Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében fekszik, Szentegyházától 21 km-re délre. A települést fél kilométeres hosszúságban a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek jelentősebb mellékága a 6 km-es hosszúságot megközelítő Magyarós-patak.
Keleten az északi Persányhoz tartozó Rika-hegy, északon Homoródalmás, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határt, míg délen Oklánd község határolja a települést.
Az egykori sűrű erdőségek mára aránylag eltávolodtak a falutól, melyhez nagy mértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagy számú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét senki nem gyakorolja.
Kihasználva a lehetőségeket és a kedvező mikroklímát, a település nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán dióval vegyes szelídgesztenye ültetvény található, ahová székely motívumokkal díszített fatáblák mutatják az utat.
A liget 2 hektáron terül el, csendes kikapcsolódást biztosít az odalátogatók számára.
A liget névadója a szelídgesztenye (Castanea sativa), amely a bükkfafélék családjába tartozó gyors növekedésű fafaj. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt a kontinensen.
Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, magjából lisztet őröltek.
Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás, lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Hímnős barkavirágzata felálló, csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek, egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő.
|
Szelídgesztenyén kívül a ligetben megtalálható a közönséges dió (Juglans regia), az erdei fenyő (Pinus sylvestris), a vadalma (Malus sylvestris), a fehér akác (Robinia pseudoacacia). A cserjék közül megemlítendő a húsos som (Cornus mas) és a fekete bodza (Sambucus nigra).
Az emlősök közül többek között nyest (Martes foina), menyét (Mustela nivalis), keleti sün (Erinaceus roumanicus), a madarak közül kuvik (Athene noctua), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), vörösbegy (Erithacus rubecula), erdei pinty (Fringilla coelebs), széncinke (Parus major), balkáni gerle (Streptopelia decaocto). A kétéltűek közül megemlíhetjük a barna varangyot (Bufo bufo), az erdei békát (Rana dalmatina) és a levelibékát (Hyla arborea).
Minden év október első hetén itt rendezik meg a helyiek a Szelídgesztenye Fesztivált. A rendezvény színhelye a fenyves feletti tisztás, rossz idő esetén a kultúrotthon, ahol változatos programba kapcsolódhatnak be a jelenlévők: kulturális műsor, a gesztenyeültetvény ismertetése, vetélkedők, gesztenye- és kürtőskalácssütés várja az érdeklődőket. Este szelídgesztenyebál zárja a rendezvényt.
Szentes Lajos, Demeter László
|