Terület leírása

A Torjai Büdös-barlang a Bálványosi hágón, a Büdös-hegy oldalában található, 1052 m magasságban fekszik, hossza pedig 14 m. A barlang nem természetes úton jött létre, régebb egy kénbánya működött itt. A barlang Európa legnagyobb kénhidrogénes mofettája, ahonnan naponta kb. 6000 m³ gáz illan el, amelynek összetételében széndioxid (~96 %), kénhidrogén (~0,7%), oxigén (~0,5%) és nitrogén (~2,8%) található. A Büdös-barlang nevet a kiáramló jellegzetes szagú kéngázról kapta. Ezek a gázok vulkáni utóműködés eredményeként törnek fel még ma is.

Napjainkban természetes mofettaként működik, falait sárga kénréteg borítja, ami egyben a kéngáz szintjét is jelzi. A barlang hátsó része sokkal alacsonyabban van, ezért itt már nem lehet közlekedni, lezárt terület. A kiáramló gáz összetevői a bőrön át a test véráramába jutva gyógyító hatást fejthetnek ki, éppen ezért a Torjai Büdös-barlang az ország egyik legismertebb mofettája.

A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több barlangot is találhatunk (Timsós-barlang, Gyilkos-barlang), amelyek régen kénbányaként működtek, ahonnan az 1848-1849-es forradalom idején bányászták a ként, puskapor gyártásához. Az innen kiömlő gázzal működött a századforduló éveiben az első magyar szénsavsűrítő gyár is.

A hegyet lombhullató erdő borítja, az alacsonyabb részeken még gyertyános-tölgyes, magasabban bükkös és helyenként ültetett lucfenyves. A gázömlések halálos csapdát jelentenek kisebb testű állatok, rovarok, gyíkok, denevérek, énekesmadarak számára. Egyik gázömléses üreget emiatt Madártemetőnek hívják.

Része a Csomád-Báványos Élőhelyvédelmi Natura 2000 területnek (ROSCI0037).

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Szentes Sarolta, Demeter László

Hasznos információk: