Hét csoda, hét szégyen Székelyföldön 2010.09.14

Buffogó tőzegláp, fiatfalvi iszapvulkán, Hargitaliget, vagy a homoródszentpáli madárpihenő. Ezek is pályáznak a Székelyföld hét csodája címre. Egy csíkszeredai civil szervezet internetes szavazást indított, hogy összeállítsa a legjobb hetet. Február végére kiderül, hogy mit talál érdemesnek erre a címre a közönség.

Homoródkarácsonyfalva büszkesége a szelídgesztenyés. A  kéthektárnyi liget is ott sorakozik a listán, hogy elnyerje Székelyföld hét csodája címet. 1905-ben egy helyi tanító kezdeményezésére telepítették ide a fákat, a falu apraja-nagyja segédkezett az elültetésükben, gondozásukban - meséli a homoródkarácsonyfalvi közbirtokossági titkár.

Hogy miért éppen ide kerültek ezek a fák, arról nem nincs feljegyzés. A gesztenyés természetvédelmi terület, a környéken nem találni hasonlót, legközelebb Máramarosban és Olténiában lelhető fel. Vigyáznak is rá, amennyire lehet. Itt bárki megpihenhet a lombok alatt, az idegeneket festett tábla tájékoztatja hely történetről, a nyugalomra pedig ez a szoborba öntött sámán vigyáz. Bár a tavaszi fagyok miatt idén nem termett gesztenye, azért októberben megtartják az immár hagyományos Szelídgesztenye Fesztivált.


 

Tóth Attila geológus a fiatfalvi iszapvulkánokról beszél. Hogy nem  látványos csoda kerestetik Székelyföldön,  arra ez a hely is bizonyíték. Bár geológiai rezervátumként tartják számon, és tábla is jelzi létezését, a Fiatfalvi Iszapvulkánokra mégis nehezen találtunk rá a falu határában.  Ottjártunkkor éppen pihentek, nem láttunk kitörést. A három, vulkáni kúpra emlékeztető képződményen friss iszaplefolyás nyomai láthatók, ami arra utal, hogy előző nap működött.

- Fehérszéki iszapvulkánoknak nevezik, azért, mert az Erdélyi-medencében a földgáz mellett nagy mennyiségű só is található. És mikor a friss iszap kifolyik és megszárad, akkor fehér sóvirágzás alakul ki rajta - mondta el a geológus.

Nem messze innen, Nagygalambfalva határában találjuk a harmadik csodajelöltet. A Rák tava - vagy ahogy a helyiek emlegetik, a Feneketlen tó, a jégkorszak vége felé keletkezett. A szomszédos domboldalak megcsúszásával kialakult a völgyben egy földtorlasz, meggátolva, hogy lefolyjon a víz, így az feltöltődött. Idővel az erózió kikezdte a földtorlaszokat és a fölgyülemlett víz egy része elfolyt.

A Zöld Székelyföldért Egyesület azért is indította el a Székelyföld hét csodája versenyt, hogy a térség kevésbé ismert természetvédelmi területeit, arborétumait, tavait, rezervátumait népszerűsítse és felhívja a figyelmet az elhanyagolt, megrongált környezetre.

- Értelmetlennek tartjuk most a Szent Anna tó, Medve-tó és éppenséggel a Gyilkos tó népszerűsítését, hiszen azok már eléggé ismert célpontoknak számítanak. Inkább előtérbe helyeztünk olyan területeket, mint például itt a Rák tavát - jegyezte meg Csonta László, Zöld Székelyföldért Egyesület elnöke.

"A tekintet még keresi, keresi még az erdőt, lombot már csak emlékeinkben hajt, lombot már csak emlékeinkben hullat" - írja  Kányádi Sándor a Rekviem az erdőért című versében. A költő víziója még nem következett be, de az erdőirtás napjaink egyik legégetőbb környezetvédelmi problémája Székelyföldön is, így jogosan pályázik a  Mínusz 7 csoda cím egyikére. Holtversenyben az illegális szemétlerakással és az ipari levegőszennyezéssel.

Mi pedig - ha kiválasztottuk Székelyföld hét csodáját és hét szégyenét - eldönthetjük, mihez kezdünk velük.

 

 

Duna Tv

<< Vissza         

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |