Siklódi-, és Küsmödi kő

 

A Sóvidéket ölelő, a Görgényi havasoktól elkülönült vulkáni formák, egykori vulkáni kaldera maradványok:

Siklódi-kő (1025 m) és a Küsmödi-kő (991 m)

Megközelítés:

A Siklódi-kő (1025 m) és a Küsmödi-kő (991 m) legkönnyebben megközelíthető gyalogúton a 135-ös megyei-kövezett út mentén, a Sóvidéken található Siklód, és a szomszédos Küsmöd településekről.

A Sóvidék központjainak számító Szováta, és Parajd felől kijelölt turistaúton érhető el.

 

Orbán Balázs így ír a két vulkánikus formáról:

Siklódi Nagykő:

A falutól észak-keletre a siklódi Nagykő e vidéknek legmagasabb csúcsa, a Firtosnak szép ellenpárja (pendantja) tornyosodik fel, egy hatalmas trachyt-torolványcsucs, melynek tetejéről tiszta időben (minőt én nem találtam) csaknem egész Erdély látszik. E hegy egyike a legmeglepőbb alakzatoknak.”

..aljában mély sötét barlangok ásitoznak, megközelithetlen oldalában solymok sivitoznak; a tetőn pedig csudás alakokban, diszgulát, egyptomi ülőszobrot, chinai tornyot utánzó sziklaszálokban lövelnek fel. Egyet, hasonalakjáról Asztalkő-nek hivnak. Pásztorfiuk bátor elszántságának próbaköve ez, mert csak az a legény, ki ezen több száz öles, örvény felett kihajló sziklatetőre fővel fel mer állani. Ily iskolában aztán merész, bátor emberek növekednek.”

 

Küsmödi Nagy-kő:

A Barát-dülővel szemben magasul fel egy meredek oldalu trachyt sziklahegy, mely az atyhai Fiastetőnek észak-nyugati, küsmődi Nagy-kő-nek nevezett oldala. Ennek bajosan megközelíthető szikláiban egy szoba-nagyságu barlang van, melynek fölepét természetes szikla-oszlop tartja; régen erődített védhely volt, most sócsempészek búvóhelye.”

 

A terület leírása:

Az 1025 m magas Siklódi-kő, és a 991 m magas kettős csúcsú Küsmödi-kő, mint két látványos nagy formakincs az egykori vulkáni kalderák maradványa. Nagy valószínűséggel az egykori kalderák roncsai. A vulkán aktív szakaszának végén, mikor már kiürült a magmakamra, így a repedezett és a kiolvadt kőzetek nem képesek már tartani a föléjük tornyosodó kidobott anyagok súlyát, gyakran kaldera beszakadás történik, és hatalmas tálszerű mélyedések alakulnak ki.

A legújabb kormeghatározások szerint a környéken, a Kelemen-havasok vulkánjai a fölső miocénben (10-11 millió éve) a Görgényi- havasok 7-9 millió éve az alsó pliocénben kezdtek működni. A szűkebben vett siklódi területen csupán a miocén és a pannon szárazföldi üledéksor van feltüntetve (Románia 200 –ezres méretarányú geológiai térképsorozat 20-as lapján). Az andezites-bazaltos vulkáni képződményeket a Szováta-parajd-Korond vonalban a parajdi sódóm fölynomulását is magába foglaló ÉNY-DK irányú szerkezeti árok választja el az azonos csapásirányú Sóvárad- Atyha tengelyben kimelkedő siklódi hegyeket alkotó vulkanitok kisebb tömegétől.

A pannon dombság fölé emelkedő Siklódi-Küsmődi-hegyeket a Görgényi –havasoktól a parajdi sóöv (Szováta-Parajd-Korond vonalán húzódó sóöv, a Sóvidék egyik legjellegzetesebb szerkezeti és morfológiai tájegységét képezi) fölemelkedése szakította le. Ez volt tehát a kis táj elkülönülésének geológiai oka.

Az északról keletre hajló 1025 m magas Siklódi-kő, és az északról déli irányban futó keleti ívet alkotó a 991 m magas kettős csúcsú Küsmödi-kő egyaránt andezit-agglomerátumból áll. Az andezit tipikus vulkáni kőzet...Az agglomerátum ugyancsak a vulkánosságra jellemző, és azt a „kőzet keveréket” jelöli, amely a nagy robbanásos kitörések során a tűzhányó palástját borítja be és hamuval kevert kidobott kisebb-nagyobb kőzettörmelékből áll össze... A szürke finomszemű vulkáni hamuban a nagyobb robbanások során kidobott köbméteres andezit blokkok váltakoznak apróbb kőzettöredékekkel, másutt a ciklikus, kis energiájú kitörések osztályozott törmelékszórása és hamuhullás látszik. Így alakult ki a jellegzetes sztrato-(réteg) vulkáni szerkezet. A keményre összecementálódott vulkanikus kőzet összlet ellenállva az időjárás viszontagságainak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban...

 

 

 

Siklódi kő és formakincse

A Siklódi- kő csúcsától 40-50 m éterrel alacsonyabb térszínről, déli irányban szakadnak le a hegyet borító erdőségekből kiemelkedő és messziről is jól látható szürke sziklafalak, melyeket Orbán Balázs az Székelyföldről szóló leírásában „trachyt”-torolványcsúcs „- ként írt le. A függőleges elválásokkal több tagra osztott sziklafront és a mélység fölé nyúló fák ragadozó madarak ideális megfigyelő helyei. Jól látszanak a hajdani művelt hegylábi szántók, és egykori gyümölcsösök teraszai. A 15-21 méter magas sziklafalban 20-30 méterenként egy –egy függőleges repedés is látszik, szélességük 10-20 cm. Ezek a repedések fokozatosan tágulva preformálják majd a kipergések során az elkülönülő sziklatornyok kialakulását, illetve egyensúlyvesztésük esetén az omlásukat, nagyobb egybefüggő kőzettestek leszakadásait. A meredek déli lejtőt alkotó leomlott kőzettörmelék közt 1-1 nagyobb, több köbméteres leszakadt tufás agglomerátum blokk nyugszik. Sőt egy vulkáni „dyke” (lávabenyomulás) kisebb kipreparálódott is megtekinthető.” 

A Siklódi-kő barlangja:

A keleti leszakadásban, a sziklafalban, egy közel nyolc méter magasra, és ugyanolyan széles, hat méter mélységig beöblösödő, valamit egy kisebb 4x4x3 méteres barlangszerű képződmény látható. Minden bizonnyal egy effúziós kürtő maradványai. Ezek a kürtők, üregek, kisebb barlangok úgy alakulnak ki, hogy a vulkán belsejéből a repedések mentén szabaduló gázok feszítő ereje és a savak oldó hatása formálja őket....

 

Kirándulás:

Mindkét vulkáni formához jelzett turista utakon juthatunk el mind Parajdról, mind pedig Szovátáról.

A legkézenfekvőbb túraútvonalak Siklód és Küsmöd településről indulnak.

A Siklódi-kő 1025 m-es csúcsúról kiváló kilátás nyílik a Nyárádmentére, az 1080 m magas Bekecs tető, a Görgényi, és a Kelemen havasokra, a Sóvidékre, illetve Etéd vidékére. A Küküllő mentén található Kibéd, Sóvárad, Szováta településekre is kiváló panoráma nyílik.

A Küsmödi-kő 991 m-es méteres csúcsáról kitűnő panoráma fogadja a turistát az Erdélyi-medencére, Etéd vidékére és a Sóvidékre.

Siklód, vagy Küsmőd felől közelítve a két vulkáni formához, szép panoráma tárul elénk Szováta, Parajd, a Bucsin tető útjára, és Korond, Pálfalva, Fenyőkút, illetve Békástanya települések irányában.

 

Hasznos információk:

Szállások a környéken: Siklód. www.siklod.hu

A Székely sóvidék kiemelt szállásait nyújtó települések (Szováta, Parajd, Korond) helyett, most Siklód települést emeljük ki, mely a legközelebbi település a két vulkáni formához, egyben „egy új színfolt” a székelyföldi túrizmus palettáján.

Az 1025 m magas Siklódi-kő, és a 991 m magas Küsmödi-kő lábánál fekvő hegyek közzé zárt zsáktelepülés település legnagyobb értéke a Székelyföld településeihez képest nagyszámban fennmaradt hagyományos székely sóvídéki stílust őrző tornácos házaiban, és csodálatos fekvésében található. A falu, egy forrásokkal gazdagon táplált, máig szinte érinthetetlen völgyben fekszik 6-800 m magasságban, távol a világ zajától. A Sóvidék egyik legmagasabban fekvő települése.

A kicsiny sóvídéki település, a fürdőjéről híres Szovátától és a sóbányájáról híres Parajdtól légvonalban tíz-tíz kilométerre található, Makkfalvától 16 Székelykeresztúrtól 32 km-re.

A környező településtől való elszigeteltség következtében, épületállománya az erdélyi falvak között is kiemelkedő. A település házainak 70-80 % az eredeti székely só vidéki építkezés építészeti jegyeit hordja magán. A falukép egységes, attól csupán néhány épület tér el.

A település szálláshelyei felújított régi, a múlt század elején épült házak, melyek családok, baráti társaságok számára kínálnak csendes, környezetszennyezéstől mentes falusi környezetet, nyugodt, stresszmentes pihenést. www.siklod.hu

A település szálláshelyei: Csaba vendégház, Gizi nannyó, és Gédi papó vendégház.

 

Szöveg és fotók: Ulveczki Csaba

 

<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |