Oroszhegyi nárciszrét és kilátó

E falu fekvése. Diafalva. A Bosnyák patak. A oroszhegyiek élete. Havasi szállások. Oroszhegyi lovak. A még falujában se járt oroszhegyi fiu. Oroszhegyi templom. Oroszhegyi búcsuk. Iskola, népnevelés. Oroszhegyi szokások. Temetés.

Udvarhelyszéknek középponti fővölgyét, a Küküllő völgyet már ismerjük, átkutattuk már a Székelyföld középponti havasát a Hargitát, fellegekkel szomszédos tetejéről pillantánk szét a hős nemzetnek szép honán. Ujból annak középponti anyavárosában, kirándulásainknak központján vagyunk.

Még hátravan azonban ezen anyszéknek sok mellékvölgye, s bérczvidéke, melyek szép s emlékezetes pontjaik megnevezésére hivnak; vegyük hát vándorbotunkat s kövessük hivatásunk utjait.

Említém már valahol, hogy Udvarhelyszéknek északkeleti szögletében, a Küküllő eredeténél roppant kiterjedésü, Gyergyóig s Görgényig rugó havasok terülnek el, éléskamarájaként e széknek. Látók az e havasszélynek déli oldalán fekvő Zetelakát, Zeta várának szent romjaival, s most látogassuk meg egy más, nem kevésbé érdekes pontját e fennvidéknek.

Ha az utas Udvarhelyről Parajd felé menő uton haladva reggelenként a tájt borító ködből gyakran egy égből lezengeni tetsző nagy harang zugását hallja, kétkedve tekint szét, hogy hogyan jöhet a magasból e hangok légürt eltöltő harmoniája? csudát vél, égnek a földdel való beszélgetését hiszi, midőn a regg ködét a szellő fuvalma szétlebbenti, meg van fejtve talánya, mert ott fenn több ezer láb magas bércz ormán büszkén fekvő falut, Oroszhegyet pillantja meg, melynek magasan fejérlő tornyából zengnek le e hangok. Ki lehetett az ember, ki oda, e havas viharos tetejére falut mert építeni, ki a sasok lakta regiokba embernek rakott tanyát, fellegekkel szomszédos magasságban?

E sok tekintetben érdekes faluba másztatjuk fel kedves olvasónkat.

A havasszélen egy magas plateaun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dics-sugárai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng.

A falu felett egykopár, mély, záporvéste árkokkal festőileg eredzett kerekdomb, az Őrhegy magasul fel; háta mögött (keletre) egy mély völgyön törtet le az innen nem messze eredő Bosnyák patak.

A falu, és e patak elnevezése arra mutatna, hogy e vidék első telepei oroszok, bosnyákok lehettek, de azok ma tökéletesen elszékelyesedtek, s eredetökről még a hagyomány is kihalt*

Oroszhegy, Háromszéken Oroszfalu, Volál, mely szláv nyelven falut jelent, Kovászna, mely kétségtelenül a szláv kvasnából ered, s több szláv elnevezésü helyek a Székelyföldön hogy miként jöttek ide, még mindeddig meg nem fejtett nyilt kérdés. Vannak, kik azt állitják, hogy őseink Lebediásban mulatásakor több orosz eredetü nép csatlakozott és jöttek velök be Pannoniába, s ekkor települhettek ily népek a székelyföldre is. Engel szerint később Zoltán alatt is jöttek be oroszok Ungvár, Mosony és Máramarosba települők, ily oroszok épitették Oroszvárt is. Istvánffi (Hist. LXVI) azt mondja, hogy Kálmán király is hozott be Lodomeriából és Galicziából oroszokat Nagy-Orosziba. Szirmay szerint Nagy Lajos alatt is jöttek be oroszok s azok nagy szabadalmakat nyertek: ily telepek – bár a történelem nem emliti – kevés számmal jöhettek a székely földre is, de itt elszigetelten lévén, egészen elszékelyesedtek.

Ilyen a honfoglaláskor vagy később be jött lengyel telep alapithatta az én lakfalumat Lengyelfalvát is, (mely ide egy órányira fekszik.)

A XIV-ik század kezdetén Uriczhegy néven mint önálló egyházmegye fordul már elő.*A pápai dézmák regestruma 1333-ik évi rovatában a 738-ik lapon igy van bejegyezve: Dominicus Sacerdos de Uriczhegy solv. 1 banalem. ant.

Oroszhegyen alól vele csaknem össze van épülve Diafalva, filiája e 2000 lelket számláló egyházmegyének, melynek népe igen szép erőteljes, és munkás.

E gyönyörü kilátást nyujtó, de bajosan megközelíthető*Régen annyira rosz utja volt, hogy sáros időben roppant bajjal lehetett oda felvergődni, de a mult évtizedben az e faluban lakó Jánosi ur utbiztosnak neveztetvén magát ki, most jó kövelt uton lehet oda felmenni. fekhelyet, nem annyira aesthetikai, mint önvédelmi szempontból választhaták, és főként a havas közelségéből indokolható; mert e falunak éléskamarája azon roppant kiterjedésü havas, mely itt kezdődve, több négyszög mértföld kiterjedésben Gyergyó és Sófalváig rug. Az e havas közötti irtásokat Szállásnak nevezik, itt van mindenkinek havasi lakása, pajtája, itt él a falu népe nyaranta, itt legelteti nyájait, itt csinálja téli széna készletét, mert e nép főként marhatenyésztéssel foglalkozik, határtalan havasán legelnek szabadon, még télen is, azok a hires oroszhegyi fürge lovak, melyek legfelebb 14 hüvelyk 3 vonal nagyságra nőnek, nagyon szép idomuak, erőssek és fürgék, s ugy sebesség, mint idom, finomság, és kitartásra nézve leginkább hasonlítanak az arab lovakhoz. De már itt is elkezd fajulni a nemes faj, s már is kevés tisztavérű oroszhegyi lovat lehet kapni.

És van ott a havasokon elég olyan finak, (ficzkó 15–18 éves ifiu), ki még falujába se járt soha le, ki pásztor társain s barmain kivül soha senkivel nem érintkezett, hogy pedig az ily vadonban felnővő egyén, társadalom és vallásról nem sok fogalommal birhat, azt gondolhatjuk. Egy ily vadonfi egyszer falujába lejövén, templomba vitetett, az ott lévő dolgok nagyon meglepték, s arra tett sajátságos észrevételeit, megjegyzéseit, valamely furgangos falu tudósa versbefoglalta, mit sajátszerüségeért ide iktatok.

Szöveg: Orbán Balázs

Fotók: Bálint Elemér







<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |